A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes üzenete a roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából - NJBH
null A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes üzenete a roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából
Augusztus 2-án, a roma holokauszt emléknapja alkalmából minden évben emlékeznünk és emlékeztetnünk kell egymást azokra a mérhetetlen megpróbáltatásokra, fájdalmakra, amelyeket az emberiség történelmének egyik legsötétebb fejezete során szenvedtek el roma embertársaink is. Ahogyan az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata fogalmaz: „(…) az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és (…) az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz.” Éppen ezért emlékeznünk és emlékeztetnünk kell arra, hogy a társadalmi együttélés kulcsa az elvek és a mindennapok szintjén is a szolidaritás, a demokratikus értékek és intézmények működése, valamint a világ népeinek békés együttműködése.
A befogadás, az egyenlőség és a társadalmi igazságosság minden közösséget megillet. Nemzetiségi ombudsmanhelyettesként hivatalbeli elődeimhez hasonlóan következetes és határozott álláspontom, hogy a nemzetiszocialista hatalom által elkövetett népirtások minden érintettjéről, a náci haláltáborokban életüket vesztett roma, zsidó, fogyatékossággal élő, és LMBT közösséghez tartozó áldozatokról nemcsak rendszeresen meg kell emlékeznünk, hanem fel kell hívnunk a figyelmet a holokauszthoz vezető történelmi folyamatokra, emberi és társadalmi bűnökre is.
A korábbi századok során felhalmozott előítélet és gyűlölet, az élet szinte minden területén alkalmazott diszkriminációs mechanizmusok, az ezzel összefüggő társadalmi közöny egyenes következménye volt a második világháború alatt a roma közösség tagjai ellen elkövetett szisztematikus üldözés és népirtás. Sajnálatos módon az ide kapcsolódó rasszista ideológiák magjai, az ezekből táplálkozó kirekesztés még ma is világszerte létezik és táptalajra talál.
A politikai, gazdasági és környezeti válságok, különösen a szomszédságunkban tomboló pusztító háború elől menekülők százezrei arra figyelmeztetnek minket, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben élőket fenyegető tragédiák nem pusztán a múlt árnyai. Az intolerancián alapuló, és akár erőszakot is alkalmazó ideológiák elleni küzdelem ma is épp olyan fontos, mint a roma holokauszt idején. Egységes kiállás szükséges annak érdekében, hogy az ilyen szörnyű cselekmények soha ne merüljenek feledésbe, és soha ne ismétlődhessenek meg.
Az emberi élet és méltóság védelme a közszereplők kiemelt felelőssége, hiszen a közvéleményhez intézett megszólalásaikkal a meglévő társadalmi folyamatokat bármilyen irányban felerősíthetik, személyes példájukkal, megnyilvánulásaikkal hozzájárulhatnak a közbeszéd színvonalának emeléséhez, de a negatív tendenciák felerősödéséhez is.
Az elmúlt évek során készített szakmai dokumentumaimban kifejtett álláspontom továbbra is aktuális: a hétköznapok szintjén egyre erősödő – és az internetes megszólalások névtelensége által még inkább felerősített – gyűlöletbeszéd még abban az esetben is rendkívüli veszélyeket hordoz a társadalmi békével szemben, amennyiben e cselekmények nem érik el a bűncselekmény szintjét. Meggyőződésem, hogy az ezzel szemben történő fellépés közös társadalmi érdekünk és közös felelősségünk.
A roma holokauszt emléknapján munkatársaimmal együtt tisztelettel adózom a roma közösség összetartása és ereje előtt, hiszen a történelem során hatalmas kihívásokkal néztek szembe, napjainkban pedig a tagjaik gazdasági és társadalmi kirekesztéssel küzdenek. A roma közösségekkel, képviselőikkel, valamint az állami, civil és egyházi szervezetek képviselőivel közösen most és a jövőben is arra kell törekednünk, hogy a hátrányok megszüntetésével egyenlő esélyt és méltó életet biztosíthassunk minden roma honfitársunknak.
Budapest, 2023. augusztus 2.
Szalayné Sándor Erzsébet ombudsmanhelyettes, egyetemi tanár