Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak, az értelmi fogyatékossággal élő embereknek a járványhelyzet során folytatott hétköznapi küzdelmeire, így a kötelező maszkviselési és távolságtartási szabályok alkalmazásának nehézségeire hívja fel a figyelmet az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos egyúttal üdvözli a legutóbbi, november 19-én kiadott kormányrendeletet, amely az autizmussal élő emberek számára lehetővé teszi az általános járványügyi védekezési szabályoktól való eltérést.

Általános tapasztalat, hogy a koronavírus-járvány fokozódása során, az elrendelt korlátozások következtében mindenki kényszerűen elszigetelődik, aki csak tudja, óvja magát és a másik embert. Az értelmi fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő emberek elszigetelődése különösen érzékeny kérdés a védekezés során.

A magyar ombudsmani intézmény csaknem 15 éves fogyatékosságügyi jogvédő és kutatómunkája majdnem egyidős a 2007-ben hatályba lépett Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel (CRPD). A mindenkori ombudsmanok szélesebb körben vizsgálták a fogyatékossággal élő emberek életét, és így az autizmus spektrumzavarral vagy az értelmi fogyatékossággal élők helyzetét is.

A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló kormányrendelet az élet számos területén rendelte el orvosi, munkavédelmi, illetve textil- vagy más anyagból készült maszk az orrot és szájat folyamatosan elfedő módon történő viselését. Egy újabb kormányrendelet pedig további szigorítást vezetett be a járványhelyzet súlyosbodásával, miszerint a 10 000 főnél nagyobb lélekszámú település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen – kivéve sporttevékenység során, parkokban, zöldterületeken – is kötelező a maszkviselés.

A maszkviselés minél szélesebb körben történő előírásának szükségessége a járványhelyzetre tekintettel önmagában nem vitatható. Az intézkedés arányosságát azonban éppen azok a garanciák teremthetik meg, amelyek az egyes fogyatékossággal élő csoportok emberi méltósághoz való jogának érvényesülését is szem előtt tartják. A védelmi intézkedések meghozatalakor az érintett személyek szempontjait azonos tisztelettel és körültekintéssel kívánatos mérlegelni. 

A CRPD egyik alappillére az „észszerű alkalmazkodás” fogalma. Ez olyan elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelent, amelyek nem okoznak aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető jogainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű gyakorlását. Az ombudsman szerint a kulcs a társadalmi esélyek kiegyenlítésének lehetősége, a megismerés és az elfogadás elvei mentén, ahogyan azt a gyakorlat és a tudomány is alátámasztja.

Az autizmussal és az értelmi fogyatékossággal élő emberek esetében is nehéz a szociális szabályok megértése, jellemző a rutinokhoz való olykor kényszeres ragaszkodás, a rugalmatlan viselkedés. Szüleik, gondozóik és támogatóik a hatályos védőintézkedési szabályokra figyelemmel mindent megtesznek azért, hogy óvják őket és környezetüket. A szigorúbb veszélyhelyzeti szabályok következtében azonban a fogyatékossággal élő személy számára a biztonságot adó támogató személyek viselkedése és a környezet megváltozása komoly problémát jelent a mindennapjaik megélésében, akár az utazás, az oktatás vagy a bevásárlás során, egyúttal önhibájukon kívül, állapotukból, helyzetükből fakadóan nem képesek az előírt intézkedéseket betartani.

A CRPD az alapelvei közt elsőként rögzíti az ember veleszületett méltóságát, amely a hazai alapjogi gyakorlat szerint is sérthetetlen és korlátozhatatlan, abszolút jog. Az ombudsman ezért felhívja a figyelmet, hogy ebben a rendkívüli és mindenki számára nehéz időszakban is hangsúlyosan fontos a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek speciális igényeinek a szem előtt tartása, továbbá az aktív cselekvés: hogy az egyedi igényekhez igazodó intézkedésekkel támogassuk őket és segítő környezetüket az alapvető emberi jogaik minél teljesebb megélésében.

Mindezekre is figyelemmel az alapvető jogok biztosa üdvözli a Kormány legutóbbi, november 19-én kiadott rendeletét, amelyben az autizmussal élő emberek számára lehetővé tette az általános járványügyi védekezési szabályoktól való eltérést.