Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

A mai napon nem egyetlen napra szóló társadalmi akcióról van szó, hanem az egész társadalom számára egy számvetési alkalomról és a fogyatékosságügyi politika értékválasztásának megerősítéséről. A fogyatékossággal élő emberek önálló, aktív élete nem egyszerűen fogyatékosságügy, hanem mindannyiunk közös ügye: olyan társadalmi környezetet kell kialakítani, amely minden élethelyzetben fel tudja ismerni a fogyatékossággal élő emberek valós szükségleteit – emelte ki Dr. Kozma Ákos ombudsman a fogyatékossággal élő emberek világnapján küldött üzenetében.
 
A fogyatékossággal élő emberek világnapja minden év december 3. napja, amelyet 1992-ben az ENSZ azzal a céllal tett jeles nappá, hogy egyetemlegesen ráirányítsa a társadalom figyelmét a fogyatékossággal élő emberek problémáira, jogaira, esélyegyenlőségük kritériumaira. 
A fogyatékossággal élőkkel való foglalkozás egyes szakági szinteken már évszázados előzményekkel bír, azonban az emberiség a legutóbbi három évtizedben fogalmazta meg sorsfordító üzeneteit a fogyatékossággal élők felé. Ezek közül kiemelkedik a 2006. december 13-án az ENSZ által elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (CRPD), amelyhez hazánk az elsők között csatlakozott. 

Minden alkalommal rá kell mutatni arra, hogy a CRPD nem egyszerűen „csak” egy fontos nemzetközi egyezmény, hanem egy cezúra, emberi jogi alapú szemléletváltás, mérföldkő a nemzetközi és így a hazai fogyatékosságügy történetében, másfél évtizedes vívmányai, így az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése és az önálló életvitel előmozdítása, az észszerű alkalmazkodás mind e körbe sorolható. 
A CRPD a fogyatékossággal élő személyeket illetően azt foglalta jogi keretbe, amely minden embert megkülönböztetés nélkül, természeténél fogva megillet: a törvény előtti egyenlőséget, a hátrányos megkülönböztetés nélküli jogokat, az önálló élet lehetőségeit.

Magyarországon a fogyatékosságügyi politika a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvényben került meghatározásra, ezt követően az Alaptörvényben kapott alkotmányos védelmet, illetve ágazati jogszabályok egész sorában kifejezésre jutott. 

A magyar ombudsmani intézmény kötelező feladatai között mindig is ott volt a fogyatékossággal élő emberek ügyének előmozdítása, akkor is, amikor ezt  törvény még nem írta  elő. Mindezekre tekintettel a CRPD szerinti független mechanizmus feladatainak ellátására az Országgyűlés 2022-ben az alapvető jogok biztosát jelölte ki. 2023. január 1-től az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala keretei között létrejött a Fogyatékosságügyi Főigazgatóság, így a CRPD-nek megfelelően megalakult az a független mechanizmus, amely a fogyatékossággal élő emberek alapvető jogainak érvényesülését közvetlenül segíti, védi és ellenőrzi. Egyidejűleg megalakult a fogyatékosságügy terén kimagasló elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek és szakmai szervezetek felkérésével az alapvető jogok biztosát segítő Fogyatékosságügyi Tanácsadó Testület is. 

A Fogyatékosságügyi Főigazgatóság útján folytatott intézményi vizsgálataival, a beérkezett egyedi ügyek és a civil szervezetek által tett jelzések feldolgozásával, továbbá a rendszeres személyes intézményi látogatásaival az ombudsman megkülönböztetett figyelemmel kíséri a fogyatékossággal élő emberek jogainak érvényesülését, a CRPD-nek való megfelelést. A tényleges esélyegyenlőséghez nem elég azt pusztán jogszabályokban előírni, a társadalom befogadó szemlélete segítheti a teljes integrációt, ezért kiemelten fontosak a fogyatékosság-szempontú intézkedések, a folyamatos szemléletváltás erősítése.