Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Közös felelősségünk a méltó, aktív, önálló és egészséges időskor, az idős embereket körülvevő empatikus, szolidáris és támogató társadalmi közeg megteremtése, fenntartása. Kulcskérdés, hogy az időskort, amelynek nincsenek egzakt, években kifejezhető határvonalai, ne a stigmatizálás, a gyengeség és a tehetetlenség bélyege, hanem az elismerés és tisztelet övezze. A generációk közti hidak építése, a kölcsönös figyelem, gondolkodás, együttműködés nélkül nincsen sikeres társadalom – emlékeztet idén is az idősek világnapja alkalmából dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

Az idős, 65 év felettiek száma háromszorosára nőtt az elmúlt 30 év alatt, számuk mára eléri a 761 millió főt. 2021 és 2050 között az előrejelzések szerint az idős, 65 év feletti népesség globális aránya pedig várhatóan 10 százalékról 17 százalékra fog nőni. A demográfiai tendenciák szerint a világ, különösen az európai államok népessége fokozatosan öregszik, az emberek egyre hosszabb ideig élnek, az időskor kitolódik. 

Az időskorba lépők számának növekedése rávilágít az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzésének és kezelésének fontosságára a teljes élet során. Az elöregedő társadalmaknak alkalmazkodniuk kell az idős emberek növekvő számához. A támogató környezet kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy segítse az idősebb egyéneket aktivitásuk és függetlenségük megőrzésében az életkor előrehaladtával. Jól látható, hogy egyre több az aktív, tapasztalatait átadni tudó idős ember munkavállalóként, a családot segítő és támogató nagyszülőként, vagy épp közéleti tevékenységet, önkéntes munkát vállalva

Az ENSZ Közgyűlése 1990. december 14-én minden év október 1-jét az idős emberek világnapjává hirdette, amelyet így 1991-ben ünnepelhettünk elsőként. Azóta is minden évben lehetőséget nyújt arra ez a világnap, hogy felhívhassuk a figyelmet a méltóságteljes és aktív időskor fontosságára, az idős emberek a közösségben és a családokban betöltött szerepére, illetve a gazdaságba történő visszaintegrálásának kérdésére. 1991-ben fogadta el az ENSZ Közgyűlése az időskorúakra vonatkozó irányelveit, köztük a függetlenséget, a részvétel biztosítását, a személyes életfeltételek és a szociálpolitika szempontjából kulcsfontosságú gondozást, önmegvalósítást és nem utolsósorban a méltóságot.

Az ENSZ 2023-as világnapi célkitűzései közt szerepel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával kapcsolatos globális ismeretek és tudatosság növelése, valamint a közös kötelezettségvállalás az idősek jelenlegi és jövőbeli generációi emberi jogai védelmének megerősítése érdekében. Cél továbbá annak a felülvizsgálata, hogy az egyes államok hogyan tudnák jobban beépíteni a gyakorlatukba az emberi jogok egész életen át tartó megközelítését, biztosítani az összes érdekelt fél aktív és értelmes részvételét, beleértve a civil társadalmat, a nemzeti emberi jogi intézményeket és magukat az időseket a nemzedékek közötti szolidaritás, a generációk közötti partnerségek erősítésére irányuló munkában.

A sérülékeny társadalmi csoportok jogainak védelmére kapott külön törvényi felhatalmazása alapján az alapvető jogok biztosa minden hozzá forduló idős ember ügyeit, sajátos problémáit, kérdéseit kiemelten kezeli függetlenül attól, hogy azokban milyen területet érintenek. Egyaránt előfordulnak olyan panaszok, amelyek nem feltétlenül idős-specifikusak, hanem az egészségügyi, szociális vagy más hatósági, közszolgáltatói tevékenységet panaszolnak, kérnek segítséget. Az ombudsman emellett panaszbeadvány alapján, illetve hivatalból vizsgálja kifejezetten az idősellátást és az azzal összefüggő területeket, ezen belül azoknak az intézményeknek a működési feltételeit és ellátási körülményeit, amelyekben ellátásra szoruló, beteg, fogyatékossággal élő, illetve idős emberek élnek.