Az alapvető jogok biztosa AJB-2640/2022. számú jelentése és az Alkotmánybíróság 8/2023. (VI. 20.) határozata munkajogi garanciákat biztosít a rokkantsági ellátás mellett munkát végző személyek számára
null Az alapvető jogok biztosa AJB-2640/2022. számú jelentése és az Alkotmánybíróság 8/2023. (VI. 20.) határozata munkajogi garanciákat biztosít a rokkantsági ellátás mellett munkát végző személyek számára
Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az AJB-2640/2022. számon 2022 augusztusában kiadott jelentésében alapjogi visszásságot tárt fel annak kapcsán, hogy bár a rokkantsági ellátásban kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személyek részesülhettek, ennek ellenére a jogi szabályozás alapján mégis nyugdíjasnak minősültek és így alacsonyabb szintre csökkentett munkajogi garanciák vonatkoztak rájuk, ezért a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezésének módosítását kezdeményezte.
Az alapvető jogok biztosa jelentésében foglalt ajánlásnak megfelelően az Országgyűlés 2023. január 1. napjával módosította a Munka Törvénykönyvét, és ezzel a jövőre nézve biztosította, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőknek ne lehessen indokolás nélkül felmondani és a végkielégítés szempontjából is kedvezőbb rendelkezések vonatkozzanak rájuk.
Az Alkotmánybíróság egy bírósági döntéssel szembeni alkotmányjogi panasz kapcsán vizsgálta a már hatályon kívül helyezett törvényi szabályozást. A testület a 8/2023. (VI. 20.) határozatában az alapvető jogok biztosa jelentésének megállapításaival összhangban a Munka Törvénykönyve 2023. január 1-je előtt hatályos rendelkezésének alaptörvény-ellenességéről foglalt állást, és kizárta annak valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen tárgyú ügyben való alkalmazását.
Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosa jelentésének megállapításaival összhangban úgy ítélte meg, hogy a munkajogi garanciák indokolatlan megvonása a rokkantsági ellátásban részesülő személyektől a minden embert egyenlő mértékben megillető emberi méltósághoz való jogba ütköző, az egészségügyi állapotukkal, fogyatékosságukkal összefüggő hátrányos megkülönböztetésnek minősül.